Először is tisztázzük, hogy az ESG rövidítés mit takar: “E” az angol “environment” szóra vonatkozik, melynek magyar megfelelője “környezet”, az “S” az angol “social” szóra utal, amely magyarul “társadalmi” és végül a “G” az angol “governance” megfelelője, amely az “irányítás” magyar jelentéssel bír. Nagyvállalatoknak ez mára már minden bizonnyal a napi szóhasználatába is beépült, hiszen nekik már jogszabályi kötelezettségeik vannak ezen a téren, a kis- és középvállalatok illetve a mikrovállalkozások, azonban még sok esetben az első lépéseknél az átfogó kontextus feltérképezésénél tartanak.
Ma már nem kérdőjelezi meg senki, hogy a Föld erőforrásai végesek és ebből kifolyólag a végtelenített gazdasági növekedés egész egyszerűen kizárt. Ennek ékes bizonyítéka, amit minden ember saját maga is tapasztalhat a mindennapi élete során az, az éghajlatváltozás. Az ember természet-kizsákmányoló gazdálkodásával, a súlyos környezetszennyezéssel, olyan természeti folyamatok indultak el, amelyek sürgős cselekvés hiányában visszafordíthatatlan követkeményekkel járnak a Földön kialakult életet illetően. Számos kutatás foglalkozik a várható következményekkel: az óceáni áramlatok megváltozásának hatásaival, a tengerszint emelkedésével, a mezőgazdasági lehetőségek csökkenésével - pontosan nem tudhatjuk mi fog történni, de az egészen bizonyos, hogy cselekedni szükséges. Az is tisztán látszik, hogy a mezőgazdasági forradalmat követő ipari forradalom majd az információs és digitalizációs forradalom egymást érő drámai társadalmi feszültségeket generáltak.
Ezekre a nyilvánvaló felismerésekre alapozva az Európai Unió több különböző próbálkozás után azt az utat kezdte követni, hogy a gazdasági társaságokat jogaszabályok által meghatározott kötelezettséggel kényszeríti cselékvésre, mert bár hiába jelentek meg önkéntes lépések (zöld áruk gyártása és forgalmazása, megújuló energiaforrások használata) mindez az egységes fellépés nélkül bizonyosan nem lesz elegendő végtelenített földi élethez a jelenlegi formában folytatva. A cselekvéshez a célok megfogalmazása is folyamatosan változott és végül a Párizsi egyezményben manifesztálódott, ami szerint az EU államai 2050-re elérik a karbonsemlegessegét.
“A fenntarthatóság az európai projekt középpontjában áll. Célja, hogy egy igazságos és zöld kontinensen éljünk és dolgozzunk együtt. Megvannak az eszközeink ahhoz, hogy globális vezető szerepet töltsünk be ebben a törekvésben, és ezeket bölcsen kell felhasználnunk."
forrás: Ursula von der Leyen (az Európai Bizottság elnöke 2019. december 1. napjától)
Az ESG egy átfogó értelmezése szerint nem más, mint a természet-kizsákmányoló gazdálkodást korlátozó, társadalmi egyensúlyra törekvő vállalat vezetés, amelyet a cégek strukturált és egymással összehasonlítható módon mérnek, és méréseik alapján a Párizsi egyezménnyel összhangban célokat és stratégiai megoldásokat fogalmaznak meg és valósítanak meg. Jelenleg még a társaságok javarészt önkéntes módon cselekedhetnek, de már most ismeretes, hogy a kötelező számviteli törvényben szabályozott pénzügyi beszámolók mellett nem-pénzügyi jellegű, fenntartható gazdálkodást számokban kifejező beszámolók készítése is jogszabályi kötelezettség lesz. Jelenleg a bankok üzleti tervek és pénzügyi beszámolók elemzése alapján vállalják bizonyos üzleti tevékenységek finanszírozását, azonban nincs már messze az az idő, amikor a bankok nemcsak, hogy számon fogják kérni a fenntarthatósági beszámolókat, hanem a kihelyezett tőkéjüket olyan üzleti tevékenységek felé irányítják, amelyek összhangban vannak a Párizsi egyezménnyel.
Az Európai Unió elkötlezettségét mutatja, hogy hatalmas pénzügyi forrást kész arra áldozni, hogy céljait megvalósítsa. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) 2023. évi fenntarthatósági konferencián ismertetett tájékoztatása szerint az EU támogatások középpontjában három fejlesztési terület áll:
- a fenntarthatóság,
- az innováció és
- a digitalizáció;
és három kiemelt iparágra koncentrál:
- energia
- klímavédelem
- agrár
képek forrása: unsplash - Markus Spiske, Towfiqu Barbhuiya
