Klímakockázatokkal szembeni ellenállóképesség
Attól függetlenül, hogy az ingatlan magántulajdonban van-e vagy köztulajdonú, lakó vagy ipari funkciót tölt-e be valójában a tulajdonosaiknak ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenézniük. Az éghajlatváltozás várható hatásai Magyarországon az alábbiak (forrás: Klímakockázati Útmutató; a Miniszterelnökség megbízásából a Klímapolitika Kft. által összeállított tanulmány):
- fokozatos növekedés az éves átlaghőmérsékletben, a legnagyobb növekedés a nyári évszakokban várható,
- fokozatos növekedés a hőhullámok előfordulási valószínűségében és tartósságában,
- hideg szélsőségek csökkenése/csökkenés a fagyos napok számában,
- az éves átlagos csapadékmennyiség csökkenése,
- aszályos időszakok hosszának növekedése,
- a csapadék éves eloszlásának változása,
- a csapadékos események intenzitásának növekedése,
- megnövekedett UV sugárzás, csökkent felhőképződés,
- a másodlagos hatások kialakulásának gyakorisága.
Hazánkban tehát ezek az elsődleges klímaváltozási trendek, amelyet egy új épület tervezésekor figyelembe kell vennünk, vagy egy meglévő ingatlan hasznosításakor esetleg felújításakor szem előtt kell tartanunk. A klímaérzékeny építészeti szempontokról bővebb olvashat egy másik írásunkban, de három kulcsfontosságú terület feltétlenül kirajzolódik a fenti listából. Az egyik az épületek hőszigetelése, egy másik a napsugárzásból származó hatás kezelése, ami nyáron az intenzívebb hűtést, télen pedig a napenergia hatékony felhasználását jelenti, a harmadik pedig az esővizek hatékony integrálása az épített környezetünkbe.
Látható, hogy a várható változások a szélsőséges időjárási viszonyokra való felkészülést teszik szükségessé, amelyet az ingatlan tulajdonosoknak figyelembe kell venniük. Nagy volumenű ipari inagatlan beruházások esetén elengedhetetlenné vált a klímakockázati elemzések készítése és olyan akciótervek kidolgozása, amelyek stratégiai szinten biztosíták az ingatlan klimatikus ellenállóképességének növelését.
Fenntarthatósági tanácsadásunkkal segítjük ügyfeleinket a jövőt álló beruházás tervezése során.
Klímasemlegesség
Minimális energiafogyasztás
Az épület tervezése és üzemeltetése során arra kell törekednünk, hogy csökkentsük az energiafelhasználást. Ezt elsősorban a jól szigetelt falak, energiatakarékos fűtési-hűtési rendszerek és hatékony szellőzési megoldások révén lehet elérni. Az [Equinoxt-System] általunk kifejlesztett építési rendszer ezeket a szempontokat mind szem előtt tartja.
Megújuló energiaforrások használata
A klímasemleges épületek a szükséges energiát lehetőleg helyben megtermelt megújuló forrásokból, például napenergia, szélenergia vagy geotermikus energia felhasználásával biztosítják. A cél, hogy az épület fosszilis tüzelőanyagok helyett fenntartható energiaforrásokból működjön. Magyarországon a földrajzi adottságokból eredően a víz- és szélenergia felhasználásának lehetősége korlátozott, a teljes energia ellátásnak mindössze 1-2%-át teheti ki, azonban a napenergia kihasználása napelemek telepítésével rohamosan nő. A napelemek telepítésével kapcsolatos fenntartható tervezési iránymutatásról másik cikkünkben részletesebben olvashat. Szintén egyre jelentősebb a biomasszából nyert energiaellátás, azonban a fából nyert energia (tüzifa, pellet, brikett, fa hulladék) szénlábnyoma közel sem optimális, a biogáz (pl. szerves állati trágyából vagy mezőgazdasági hulladékból előlállított) pedig jelenleg még csak ipari ingatlanok fűtésére használatos.
Alacsony szén-dioxid-kibocsátás
Az építési anyagok kiválasztásánál figyelembe kell vennünk az anyagok szén-dioxid-lábnyomát. Az alacsony karbonkibocsátású, újrahasznosított vagy természetes anyagok használata segít csökkenteni az építési folyamat környezeti terhelését. Ezeknek az anyagoknak a választásával nemcsak a globális probléma kezeléséhez járulunk hozzá, hanem azonnali előnyként élvezhetik a tulajdonosok az egészséges élettereket, amelyben a lakók mindennapi élete, "jól-léte" (pl.légzése, alvása) érezhetően különbözik a beton, acél, mesterséges szigetelőanyag stb felhasználásával épített házakéhoz képest.
Kibocsátáskompenzálás
Az épület üzemeltetése során keletkező maradék szén-dioxid-kibocsátást ma még ritkán kompenzálják (például karbonkreditek vásárlásával, faültetéssel, vagy más karbonsemlegesítő intézkedésekkel) azonban különösen a nagy ipari ingatlanok vagy irodaházak esetén közeledik az idő, amikor jogszabályi kötelezettséggé válik ez a feladat (lásd részletesen az [ESG]-vel kapcsolatos írásainkat).
Víz- és hulladékgazdálkodás
Az esővízgyűjtő rendszerek, szürkevíz-újrahasznosítás és a hulladék minimalizálására tett erőfeszítések is fontosak a klímasemleges működés érdekében, de láttuk, hogy az esővíz kezelése a klímakockázati kezeléssel is összefügg tehát ez a terület különösen fontos lesz a jövőben.
"Zöld" finanszírozás
Az épületek építése, felújítása során felmerülő finanszírozási kérdéseket illetően két területre érdemes a figyelmünket irányítani: az egyik a bank szektorban várható változások, a másik pedig az állami illetve Európai Unióból érkező támogatásokkal szemben támasztott elvárások.
Bár a bankokat jogszabály jelenleg még nem kötelezi arra, hogy a finanszírozás tárgyát képező beruházásokat klímakockázati elemzések mentén szelektálják a legtöbb hazai bank már publikálta klímacéljait, ami azt jelenti, hogy ezek elérése érdekében egyre erőteljesebben fogják szűrni a hitelkérelmek során az ingatlanok energetikai besorolását és klímakockázati mutatóit. A bankok által publikált klímacélok jellemzően a 2030-as illetve a 2050-es EU-s klímacélokhoz igazodnak, amelyek szerint az egyik alapvető cél az, hogy a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 55%-kal kell csökkenteni (1990-es szinthez képest), és tekintve hogy az ilyen jellegű kibocsátás kb 40% az építőiparhoz köthető (építőanyaggyártás, építkezés, épületüzemeltetés), nem lehetséges másként elérni ezt a célt, csak akkor ha a bankok jelentős szigorítást vezetnek be a közeljövőben az építőipari projektek finanszírozását illetően. Könnyen elképzelhető, hogy
- a klímacéljaikat segítő hitelkérelmeket (energiatanusítvány, épület útlevél) előnyben fogják részesíteni például kedvezőbb hitelkonstrukciókkal,
- a hitelezés során a fedezetként felkínált ingatlanokat klímakockázati elemzés alapján is szűrni fogják.
Nem lehet tudni, hogy milyen mértékben lesz szükség az ilyen változásoknak a jogszabályok által történő kikényszerítésére, de az már bizonyos, hogy 2030-tól az Európai Uniós irányelvek szerint csak zéró emissziós épületek kaphatnak engedélyt, így könnyen lehet, hogy a bankok működését tovább szabályozó intézkedésekre már nem lesz szükség.
A bank szektor mellett a jelentősebb ipari beruházások esetén jelentős tényező az Európai Unió által biztosított finanszírozási lehetősgek kiaknázása. Ezzel kapcsolatban figyelemmel kell lenni arra, hogy klímakockázati elemzés nélkül ezek a források már nem elérhetőek.
“A 2014. május 16-án hatályba lépett 2014/52/EU irányelv az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosítása már előírja, hogy helyénvaló felmérni a projekteknek az éghajlatra gyakorolt hatását (például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását), és az éghajlatváltozásnak való kitettségüket. A 2014-2020 programozási időszakban a nagyprojektek esetében ez a követelmény úgy jelenik meg, hogy az EU Bizottság általi jóváhagyáshoz az Alapok közös szabályozását tartalmazó 1303/2013 EU rendelet 101. cikk f) szakasz értelmében az irányító hatóságoknak biztosítani kell, hogy a nagyprojektekről olyan környezeti hatásvizsgálat készüljön, amely figyelembe veszi az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz történő alkalmazkodás szükségleteit, valamint a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet. A nagyprojektek benyújtásához ugyancsak szükséges költség-haszon elemzésben már figyelembe kell venni a klímaváltozásra, katasztrófa-kockázatra vonatkozó elemzés eredményeit is.
Végül az 1303/2013 EU rendelet I. melléklete szerint a tagállamok a 8. cikknek megfelelően figyelembe veszik az Európai Strukturális és Beruházási Alapok támogatásával végzett beruházásoknak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó potenciálját, valamint biztosítják, hogy azok ellenállóak legyenek az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal (így az áradások, aszályok, hőséghullámok, erdőtüzek és szélsőséges időjárási események növekvő kockázatával) szemben.” (forrás: *Klímakozkázati Útmutató, a Miniszterelnökség megbízásából a Klímapolitika Kft. által összeállított tanulmány *)
Fenntartható üzemeltetés
Az ingatlan tulajdonosok és üzemeltetők szempontjából már rövid távon is jelentős előnnyel jár a fenti intézkedések közül az energiahatékonyságra történő törekvés (alacsony gépesítés, megújuló energiaforrások kiaknázása) annak jelentős operatív költség csökkentő hatása miatt. Bár azt már nem lehet általánosítva kijelenteni, hogy egy meglévő épület energiahatékonysági felújítása gazdaságilag mindig eredményesebb, vagy legalábbis nem minden esetben valósítható meg a tulajdonos vagy befektető által elvárt megtérülési időn belül, az bizonyos, hogy a karbonlábnyoma alacsonyabb lesz ezeknek az épületeknek, ezért jó eséllyel ezek a beruházások is élvezhetik majd a jövőben a klímacélokhoz igazodó banki finanszírozási lehetőségeket.
A tulajdonosoktól vagy a bérlőktől mind gazdasági, mind globális felelősségvállalási okok miatt egyre inkább elvárt az ingatlanok tudatos használata. Nem elég egy modern tervezésű ingatlant innovatív gépesítéssel ellátni és várni, hogy zéró üzemeltetési költségen működjön, szükségszerű a tudatos használat úgy, mint például a természetes szellőztetés és a mechanikus árnyékolás megfelelő időben és módon történő használata, amely humán beavatkozás alapú éppen azért, hogy az automatizálás kiiktatásával is az energiahatékonyságot segítsük elő.
Mint arról a körforgásos gazdálkodásról szóló cikkünkben részletesen írunk a karbantartás fontos eleme a fenntarthatóságnak, hiszen a jól karbantartott épületek, amelyekben időben javításra kerülnek a gépek, építőelemek, alkatrészek hozzájárulnak ahhoz, hogy ne legyen szükség az elhanyagolt elemek cseréjére és ezzel nem képezünk felesleges hulladékot. Ezért tartjuk fontosnak építőipari vállalkozásként, hogy az általunk épített épületekhez karbantartási szolgáltatást is kínáljunk.
