Projekt döntés: elfogadjuk-e a megbízást?
Fontos hangsúlyozni, hogy már az ajánlatkérés elfogadásával megalapozzuk az alapvető fenntarthatósági irányvonalakkal kapcsolatos döntéseket. Ezért már magát az ajánlatkérést is meg kell kérdőjeleznünk, és fel kell tennünk magunknak a kérdést: valóban a bontás és az új építés a legjobb megoldás, vagy a felújítás kínál megfelelőbb alternatívát? Ezek a kezdeti döntések, amelyeket gyakran a megrendelő irányít, de mi, építészek nagymértékben befolyásolhatjuk, óriási hatással vannak az épület karbon-lábnyomára. Ez egy olyan sarkalatos pillanat, amikor befolyással lehetünk arra, hogy a projektet egy fenntarthatóbb jövő felé terelődjön.
Ezen túlmenően az általunk vállalt projekt típusa ugyanilyen fontos. Lelkiismeretes építészekként felelősséget viselünk azért, hogy minden megkeresést a fenntarthatóság szempontjából éles szemmel értékeljünk. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor el kell utasítani bizonyos projektlehetőségeket az értékeinkkel és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségünkkel összhangban. Lényegében a projekt elején meghozott döntéseink végig gyűrűznek annak teljes életciklusán, és nem csak magát az épületet, hanem a környezetre gyakorolt hatását is befolyásolják. Ez a döntési pont valójában egy emlékeztető arra, hogy építészként milyen erő birtokában vagyunk, amellyel képesek vagyunk pozitív változást előmozdítani és egy fenntarthatóbb világot felépíteni.
Tájolás, épülettömeg, környezet, avagy a nap, szél, víz, geotermikus energia potenciálok kihasználása
Minden a tájolással és az elhelyezéssel kezdődik. Az iránytű az, ami meghatározza, hogy épületeink mennyi napfényt nyelnek el télen, és mennyire védettek a perzselő nyári sugaraktól. Egy jól elhelyezett épület több, mint harmadával csökkentheti a fűtési energiaigényt, miközben megfékezi a túlzott hőfelhalmozódást, amely a nyári hónapokban extra hűtést igényel.
Az általában A/V arányban kifejezett tömegezés alapvetően meghatározza az épület energiamérlegét: nagymértékben befolyásolja a belső tér külső klímának való kitettségét, azaz mennyi hőt veszít télen és mennyit vesz fel nyáron, ami közvetlenül befolyásolja energiaszükségletet. Minél tömörebb az épülettömeg, annál kevesebb anyagot használunk fel, és annál kisebb lesz a megtestesült szénlábnyoma.
Általánosságban elmondható, hogy a hideg és mérsékelt éghajlatra a kompaktabb és alacsony A/V architektúra alkalmasabb, azonban bizonyos helyzetekben, például többlakásos épületeknél trópusi területeken, célszerű magasabb „porozitást” az épülettömegbe ágyazva elérni (önárnyékolás és légmozgásnak való kitettség), ami magasabb A/V arányt és relatíve nagyobb „épületburok felületet” eredményez.
A fenntartható tervezés eleve érzékeny a helyi éghajlatra, ezért regionális jellegű. Adott lokációra úgy lehet fenntarthatóan tervezni, hogy a helyi adottságokat megértjük és kihasználjuk - például kihasználhatjuk egy adott terület nap-, szél- és geotermikus energiapotenciálját, ha pontosan megismerjük, majd pedig integrálhatjuk a csapadékvízgyűjtést öntözésre vagy WC-öblítéshez.
Térbeli elrendezés, minden évszakban a természet közelében
A fenntarthatósághoz elengedhetetlen, hogy a különböző terek kapcsolódása megfelelő legyen és használjunk átmeneti tereket is. A jól megtervezett terek, a többfunkciós területek vagy a beltéri és kültéri szoros kapcsolat nem csak a lakótereket javítja, hanem döntő szerepet játszanak a szükséges alapterület csökkentésében is, ezáltal közvetlenül befolyásolják az épület szénlábnyomát. Emellett a térbeli elrendezés is befolyásolja az épület energiamérlegét.
Például elengedhetetlen a megfelelő keresztszellőztetés biztosítása. Fontos, hogy az ablakok két különböző, eltérő tájolású homlokzaton legyenek, az egyik az uralkodó szélirány felé nézzen, ami lehetővé teszi a hatékony légáramlást a nyomáskülönbségek miatt az ablakok kinyitásakor. Az éjszakai keresztszellőztetés nyáron jelentősen lehűtheti az épületet magyarországi klímánkon, különösen a nagy hőtömegű szerkezeteknél, mint a tégla vagy a vasbeton.
Ráadásul a hatékony térszervezés nem csupán az elemek kihasználásáról szól, hanem a változó évszakokhoz való alkalmazkodásról is. Nagy érték, hogy minden napszakban és minden évszakban legyen árnyékos terasz és kertkapcsolat. A lényeg olyan terek létrehozása, amelyek zökkenőmentesen követik a természet ritmusát, komfortot és fenntarthatóságot biztosítva egész évben.
Teherhordó szerkezet is lehet természetes anyagból
Egy szabványos épületben az alap és a szerkezeti váz az életciklus különböző szakaszaiban (a gyártástól a bontásig) általában a szénlábnyom körülbelül felét teszi ki. Ez azt jelenti, hogy az ezekhez az alkatrészekhez használt anyagok nagyban befolyásolják az épület általános fenntarthatóságát. A faszerkezetek köbméterenként körülbelül 1 tonna CO2 tárolására képesek. Ezenkívül egy körkörös gazdaságban, ahol az anyagokat többszörösen újrahasznosítják, a tárolt CO2 hosszú ideig megkötve maradhat, akár évszázadokig is, mielőtt visszakerülne a légkörbe. Ezért elengedhetetlen, hogy a faszerkezetek előnyben részesítsük az olyan anyagokkal szemben, mint a beton, vasbeton vagy acél a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének érdekében.
A faszerkezetekre vonatkozó szabályozás egyes európai országokban Magyarországhoz képest rugalmasabb. Reméljük, hogy az elkövetkező években a jelenlegi szabályozási rendszer folyamatos felülvizsgálatára sor kerül.
Épületburok - kint és bent
A homlokzati elemek, legyen szó falról vagy ablakról, közvetlenül befolyásolják az épület energiamérlegét hőszigetelési értékükön, úgynevezett U-értékükön keresztül. Míg az ablakok jellemzően lényegesen rosszabb U-értékkel rendelkeznek, mint a falak, megfelelő tájolás mellett pozitívan befolyásolhatják az energiaegyensúlyt azáltal, hogy télen lehetővé teszik a napsugárzásból származó melegítést. Ugyanakkor a rosszul tájolt ablakok túlzott napenergiából származó felmelegedést is eredményezhetnek nyáron, ami túlmelegedéshez vezethet. Ezért a teljesen üvegezett felületek általában nem fenntarthatóak.
Az optimális ablak-fal arány (WWR – window & wall ratio) az éghajlattól és a tájolástól függ. A magyarországi lakóépületekben általában az északi homlokzaton célszerű kevés és kisméretű ablakot kialakítani, míg a déli homlokzatra a nagyobb nyílászárók megfelelő vízszintes árnyékoló eszközökkel kombinálva ideálisak. A keleti és nyugati homlokzatok WWR mutatója a déli és északi homlokzatok értékei között bárhol elhelyezkedhetnek, azonban kulcsfontosságú, hogy itt következetesen hatékony védelmet alkalmazzanak az alacsony szögű napsugárzás ellen (pl. paravánok, redőnyök, növényzet stb.).
A megfelelő légtömörség szintén fontos a fenntartható épületburkolat-tervezés szempontjából, mivel a szabályozatlan levegőcsere télen jelentős hőveszteséghez, nyáron pedig felmelegedéshez vezethet.
Tudatos anyaghasználat
A megfelelő anyagok kiválasztása kulcsfontosságú a fenntartható épületek tervezésében, mert ezzel minimálisra csökkenthetjük a szénlábnyomukat. Ez azt jelenti, hogy olyan anyagok kiválasztása, amelyek kevesebb energiát igényelnek a kitermelés, a gyártás és a szállítás során, és kevesebb szén-dioxid-kibocsátást és hulladékot termelnek ezen folyamatok alatt, csökkenti az építési folyamat ökológiai hatását.
Anyagválasztásunk során létfontosságú, hogy amikor csak lehetséges, a természetes építési erőforrásokra támaszkodjunk. Gondoljunk a fából készült teherhordó szerkezetekre, mint például a CLT, a természetes szigetelésekre, mint a farost vagy a cellulóz, és válasszunk természetes burkolatot, amikor csak lehetséges.
Tekintse meg Júlia, Emília és Ligetszépe projektjeinket, ahol a fent említett anyagokkal terveztünk. Azokban az esetekben, amikor acélra vagy betonra van szükség, meg kell fontolnunk a környezetbarát alternatívákat, például az újrahasznosított acélt vagy a magas újrahasznosított cement tartalmú betont.
Gépészeti tervezés az energiahatékonyság szolgálatában
A fenntartható tervezés területén a gépészeti tervezés során meghozott döntéseink kiemelkedő szerepet játszanak az energiafelhasználás, így az épületek működési szénlábnyomának alakításában. De mit takar a fenntartható mechanikai tervezés?
Véleményünk szerint mindenekelőtt a passzív megoldásokat kell támogatni, és az építészeti stratégiákat előtérbe helyezését a gépesítéssel szemben. Ha belemélyedünk a helyi éghajlat bonyolultságába, és alaposan elemezzük az olyan tényezőket, mint a bejövő naphőnyereség, potenciálisan felére csökkenthetjük egy épület energiaszükségletét.
A második lépés a megújuló energiaforrások használata. Az koncepció miszerint az „épületek erőművek” nem újkeletű, ez azt sugallja, hogy az energiát helyben is lehet és kell is termelni. Ennek legkönnyebben elérhető módja a napelemek telepítése. A lakóépületekben használt napelemekkel kapcsolatos kihívás azonban az, hogy az energiatermelési profilok nem illeszkednek a használati szokásokhoz, ami azt jelenti, hogy gyakran van szükség energiatárolásra, amikor nem süt a nap. A napelemek használata fenntarthatóbb, ha a megtermelt többletenergiát vissza lehet vezetni a rendszerbe és hasznosítani. Bizonyos alkalmazásoknál, például a nagy hűtési, világítási és HVAC energiaigényű, nagy alapterületű kiskereskedelmi üzleteknél azonban az energiatermelési és felhasználási görbék szorosan illeszkedhetnek egymáshoz, így nincs szükség hálózati betáplálásra. Ha a többletenergia visszatáplálása a rendszerbe nem megoldható, akkor a különböző méretű akkumulátorok jelenthetnek megoldást. Az akkumulátorok hátrányai egyrészt a költségük másrészt a jelentős szénlábnyomuk.
A harmadik és egyben utolsó lépés az energiahatékony berendezések kiválasztása, amelyek az energiaszükségletet akár felére is csökkenthetik. Figyelembe véve a fenti irányelvek alkalmazását egy tipikus új épület energiafelhasználása akár 80%-kal is csökkenthető.
Részletekben rejlő lehetőségek
Az építőipar világában gyakran az apró részletek nagyon sokat számítanak. Vegyük például a körforgásos építési gyakorlatok területén a könnyen szétszedhető szerkezetek fontosságát. Ligetszépe projektünk jól példázza ezt a szellemiséget. Itt még az alapozás is eltávolítható egyetlen nap alatt – a talajcsavarok ugyanolyan egyszerűen kicsavarhatók, mint ahogy beszerelték, ha az épületet szétszerelésére kerül sor. Ha könnyen cserélhető alkatrészeket választunk nincs szükség teljes felújításra, ami jelentősen csökkenti a szénlábnyomot.
A mindenki számára élhető környezet
A terek megtervezésekor kulcsfontosságú, hogy olyan környezetet alakítsunk ki, amely tökéletesen illeszkedik a környezetükhöz. Az építészeknek törekedniük kell olyan élőhelyek kialakítására, amelyek nemcsak tiszteletben tartják, hanem javítják is az általuk lakott természetes ökoszisztémákat. Ez magában foglalja az őshonos növény- és állatvilág beépítését a tervezésbe, miközben elősegíti a biológiai sokféleséget és az ökológiai egyensúlyt. Az őshonos tereprendezési technikák alkalmazása változatos és dinamikus környezetek létrehozását teszi lehetővé, amelyek harmonikusan fejlődnek a környezetükkel. A természeti környezet tiszteletben tartása számos olyan gyakorlatot foglal magában, amelyek célja az emberi élőhelyek és a környező ökoszisztéma harmonizálása.
Ez magában foglalja a madárbarát kialakítások létrehozását, valamint a zavaró éjszakai világítás és a zajszennyezés minimalizálását. Ezenkívül az építészek megtervezhetnek és karbantarthatnak olyan élőhelyi jellemzőket, amelyek az emberi tevékenység által viszonylag zavartalanok maradnak, mint például a költőládák és az etetőállomások. E stratégiák beépítésével az építészek és tájépítészek létfontosságú szerepet játszhatnak a biológiai sokféleség előmozdításában és az emberi struktúrák és a természeti világ együttélésének biztosításában. Ezen elvek előtérbe helyezésével az építészek hozzájárulhatnak a helyi ökoszisztémák megőrzéséhez, miközben gazdagító és fenntartható élettereket biztosítanak a lakosoknak.
Hogyan használjuk otthonunkat?
Az, hogy a lakók hogyan használják az épületet, sokkal nagyobb szerepet játszik annak energiamérlegében, mint gondolnánk. Az automatizálás nélkül épületekben, ha nyáron nem alkalmazunk árnyékolókat, nagy melegben nyitva tartjuk az ablakokat, vagy éppen elfeledkezünk a megfelelő keresztszellőztetésről a nyári estéken, jelentősen megnövelhetjük az energiafogyasztást. A lakók energiatudatos magatartásra való ösztönzése tovább javíthatja az épület általános fenntarthatóságát és hatékonyságát.
Lényegében a fenntartható építészeti tervezés egy sokrétű kalandozás, amely rendkívül holisztikus megközelítést, innovatív gondolkodást és kitartó elkötelezettséget kíván annak érdekében, hogy a környezeti hatásokat csökkentsük. Bízunk benne, hogy ez a tömör útmutató (itt olvasható az 1. része) értékes betekintést nyújt az Ön számára.
Fedezze fel tervezési és építési munkáinkat, amelyek mindezen elméleti tudást a gyakorlatban valósítják meg.
Ha részletesebb fenntarthatósági útmutatásra van szüksége, forduljon tanácsadóinkhoz bizalommal.
Fenntartható építészeti törekvései sokat számítanak, mi pedig itt vagyunk, hogy támogassuk Önt az útja során. Forduljon hozzánk bizalommal!
