KUNFFYGALÉRIA

Somogytúr egy kisváros Somogy megyében, Magyarországon a Balatontól délre. A környezetet a dombok, szőlők, erdők, szántók festői környezete, valamint a tájékozódási pontként szolgáló falusi templomtornyok jellemzik.

A telek egy hektár csodálatos rétszerű terület széltében-hosszában százéves fákkal beültetve, amely egy patak felé lejt, és nyugat felől termőföldek veszik körül. Somogytúr központjában található, egykor Kunffy Lajos festőművész családjának tulajdonát képezte, az 500 hektárnyi termőföldjük mellett. A festő háza (Bosnyák kúria) és műhelye (Kunffy műterem) két olyan megmaradt műemlék, amelyek múzeumként szolgálnak lehetőséget teremtve a festő életének és munkáinak bemutatására.

A Megrendelő célja a meglévő épületek védelme és megőrzése volt, valamint az, hogy Magyarország legjobb kurátoraiként a kiállítást professzionális szintre emeljék. Emellett egy új közösségi épületet is szerettek volna tervezni, amely a Kunffy kortársak időszaki kiállításainak, valamint a somogytúriak és a környékbeliek számára szervezett rendszeres rendezvényeknek, programoknak adna otthont – mindez egy merész kísérlet az idősödő közösség újjáélesztésére.

A tervezés több koncepcionális irány elemzését tartalmazza: a.) 500 m2 új kiállító-közösségi tér az északi telekhatár mentén; b.) 1500 m2-es kiállító-közösségi-szálloda tér a telek déli határa mellett; c.) 250 m2-es többcélú kiállító-közösségi tér az északi telekhatár mellett egy további szabadtéri rendezvénytérrel. A koncepciótervezés után a legkisebb léptékű irányvonalat (c.) választotta a megrendelő, amely a rendelkezésre álló források függvényében a folytatásra vár.

Az építészeti stílus finom és elegáns, a természettel és a tájjal együttműködik, olyan építészek ihlették, mint Giorgio Vasary, Frank Lloyd Wright vagy Kengo Kuma. A fenntarthatóság és a környezetmérnöki tervezés szerves részét képezte a koncepciónak: természetes elemeket (fák, fény, levegő, geotermikus energia, nap) használ, elmossa a határokat a belső és a külső terek között, minimalizálja az energiaigényt, lehetővé teszi a bőséges természetes napfényt a terekben, ugyanakkor védi a műalkotásokat, a megújuló energiaellátást a leghatékonyabb módon biztosítja, valamint beépíti a csapadékvíz és a talajvíz felhasználását.