Energiaárak és fenntarthatósági kihívások
Magyarországon az épületállomány 70–80%-a az 1980-as évek előtt épült, döntő részük korszerűtlen hőszigeteléssel, elavult gépészeti rendszerekkel működik.
Ennek következménye, hogy a lakóépületek energiafelhasználása kiemelkedően magas: a teljes hazai energiafogyasztás mintegy 40%-át az épületek üzemeltetése adja (EU Buildings Performance Institute).
A hazai lakásállomány átlagos energiateljesítménye az energiatanúsítványok átlaga alapján az „FF” kategóriába esik, ami azt jelenti, hogy ezek az épületek legalább kétszer annyit fogyasztanak, mint egy korszerű ház.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2020-as adatai szerint a háztartások végső energiafelhasználásának 72–74%-a fűtésre megy el (az EU-átlag 64%), melegvízzel együtt ez az arány 85% .

Noha energetikai felújítások folyamatosan zajlanak, a MEHI 2020-as felmérése rámutatott három súlyos problémára:
- A felújítások többsége nem energiahatékonysági szempontból történik, hanem akkor, ha valami elromlik.
- Az esetek nagy részében nincs szakmai terv, laikus dönt a beavatkozásról.
- Így a felújítások gyakran nem hozzák a remélt eredményeket, az energiamegtakarítás elmarad a lehetőségektől, és lock-in hatás alakul ki: gazdaságtalan megoldások maradnak fenn évtizedekre.

A fűtési költségek bizonytalansága
A fűtési költségek ma az egyik legnagyobb bizonytalanságot jelentik a családi házak tulajdonosai számára, amit a KSH adatai is megerősítenek:
- 2025 júliusára a háztartási energia ára 11%-kal,
- a vezetékes gáz pedig 23%-kal nőtt éves szinten.
Ez részben a rezsicsökkentett és a piaci árak közötti eltolódásból, részben pedig a fogyasztási minták és az időjárás változásából fakad.
Ugyanakkor a KSH 5 éves trendje világosan mutatja, hogy a háztartási energia az egyik legvolatilisabb kategória volt.
- 2020–2021: mesterségesen alacsony, stabil lakossági energiaárak
- 2022: történelmi árrobbanás a rezsiszabályok változása és a nemzetközi energiapiaci sokk miatt
- 2023–2025: visszarendeződés, de tartósan magasabb árszinten, mint előtte.
További kilátások:
- A rezsiköltségek a jövőben is erősen ki lesznek téve világpiaci, geopolitikai és EU-s szabályozási hatásoknak.
- 2027-től életbe lép az EU ETS2, az új kibocsátás-kereskedelmi rendszer, amely a lakossági fosszilis energia (földgáz, távhő, üzemanyagok) CO₂-kibocsátását árazza be → ez automatikusan megemeli a háztartások fűtési költségeit.
A fosszilis energia további árnövekedése gyakorlatilag elkerülhetetlen.
A valós rezsiteher tehát emelkedik, miközben a háztartásoknak gyakorlatilag nincs kontrolljuk az energiaárak felett.
Egyetlen valódi befolyásolható tényezőjük maga az épület energiaigénye, amely hatékony energetikai felújítással jelentősen csökkenthető, és ez az egyetlen biztos védelem az árkitettség ellen.

EU-s szabályozási keretek
Az Európai Unió Renovation Wave stratégiája (European Commission, 2020) célul tűzte ki, hogy évente kettőzze meg az épületfelújítások ütemét a tagállamokban.
Az új EPBD (2024/1275/EU irányelv) – az épületek energiahatékonyságáról szóló uniós keretszabály – a teljes európai épületállomány 2050-re történő dekarbonizációját tűzi ki célul.
Az irányelv előírja, hogy a tagállamok fokozatosan vezessenek be minimum energiahatékonysági követelményeket (MEPS) a legrosszabb energetikai teljesítményű épületekre, különösen a nem lakóépületek esetében.
Mit kér az EPBD a meglévő épületektől?
Az EPBD a felújításokra helyezi a hangsúlyt, és több kötelező elemet vezet be a tagállamok számára:
- Nemzeti felújítási terv készítése, amely meghatározza az ország épületállományának korszerűsítési pályáját.
- Renovation Passport bevezetése a lakóépületekre: épületszintű felújítási útlevél, amely lépésről lépésre mutatja meg a szükséges korszerűsítéseket.
- A legrosszabb épületek (alsó 16%) kötelező korszerűsítése MEPS alapján.
- A meglévő lakóépületek energiafogyasztásának fokozatos csökkentése: a konkrét célértékeket nem az EU, hanem Magyarország fogja meghatározni saját jogszabályban.
- Kötelező épületdekarbonizációs ütemterv országos szinten.
- Az energiafogyasztás és a CO₂-kibocsátás csökkentésének összehangolt kezelése.
- A fosszilis tüzelésű kazánok kivezetése: új telepítésük egy meghatározott időponttól tiltás alá esik majd.
Ezek mellett meghatározza, hogy 2030-tól minden új épület ZEB (Zero-Emission Building) legyen, vagyis rendkívül alacsony energiaigényű, és a működéséhez szükséges energiát döntően megújuló forrásból fedezze.
Hazai szabályozási keretek
A felújítások szempontjából az egyik legfontosabb hazai keretszabály a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet, amely meghatározza az épületek energetikai jellemzőinek számítását és az energetikai tanúsítás rendszerét.
A rendelet 2024-től teljesen új, átláthatóbb minősítési skálát vezetett be, amely az „A+++” kategóriától a „I” kategóriáig terjed, és már nemcsak az energiafogyasztást, hanem a CO₂-kibocsátási jellemzőt is figyelembe veszi.

Támogatások és pénzügyi keretek
A felújítások megvalósítását több hazai és EU-forrású program is támogatja, ám ezek céljai eltérők. A KEHOP Plusz és a 2024-es Otthonfelújítási Program kifejezetten energetikai korszerűsítésre fókuszálnak, ezért jellemzően előírják az energetikai audit, a szakmai felújítási terv és a mérhető energiamegtakarítás (pl. legalább 30%-os csökkenés vagy kategóriájavulás) igazolását.
Ezzel szemben a Vidéki Otthonfelújítási Program 2025 jóval rugalmasabb: nem csak energetikai felújításra használható fel, és nem követel meg energetikai tanúsítványt vagy energiamegtakarítás-igazolást.
A nagyobb, komplex korszerűsítést tervező tulajdonosok számára további lehetőséget jelentenek a banki zöld hitelek, amelyek kedvezményes feltételekkel finanszírozzák a hőszigetelést, nyílászárócserét, gépészeti modernizációt vagy megújuló energia rendszerek telepítését.
Az OtthonStart program lehetőségeiről és gyakorlati tudnivalóiról bővebben ebben a cikkünkben írtunk: Otthonstart program
Kulcspontok a felújítást végző tulajdonosok számára
- 2024-től az energetikai tanúsítvány a felújítás utáni állapotot is kategóriába sorolja, így a beavatkozás eredménye mérhetővé és összehasonlíthatóvá válik.
- A felújítás hatását maga a tanúsítvány számítja ki. A korszerűsítések – például hőszigetelés, nyílászárócsere, gépészeti modernizáció – energetikai eredményét objektív módon az összesített energetikai jellemző (OEJ) alapján mutatja meg.
- A 2024-es Otthonfelújítási Program például legalább 30% energiamegtakarítást kér, míg más támogatások a későbbiekben előírhatnak 1–2 kategóriás javulást.
- A felújítás energetikai hatása három kulcsmutatón alapul:
- Összesített energetikai jellemző (OEJ): az épület éves primerenergia-igénye.
- CO₂-kibocsátási osztály: a működésből származó éves szén-dioxid-terhelés.
- Megújulóenergia-részarány: milyen arányban fedezi az épület energiaigényét megújuló forrás.
A felújítás akkor eredményes, ha a teljes épületre kiterjed (mélyfelújítás szemlélete). A valódi előrelépést az jelenti, ha a beavatkozás:
- az épületburok,
- a gépészet,
- a megújuló energia,
- és a szabályozás/vezérlés összehangolt javításával történik.



