A legfontosabb zöld épületminősítések és hatásuk a fenntarthatóságra 

Zöld építés

A zöld építés gondolata az 1990-es években kezdett globálisan tért hódítani. 1993-ban Rick Fedrizzi, David Gottfried és Mike Italiano megalapították az Egyesült Államok első Zöld Épület Tanácsát (US Green Building Council), amely kulcsszerepet játszott a LEED minősítési rendszer létrehozásában. A fenntartható építési elvek világszerte egyre nagyobb figyelmet kaptak, így 2002-ben megalakult a World Green Building Council (WorldGBC), amely a különböző országok zöld épület tanácsait fogja össze.

A Green Building Councils (GBC-k) olyan szervezetek, amelyek elősegítik a fenntartható építési gyakorlatok elterjedését. Feladatuk közé tartozik a zöld minősítési rendszerek támogatása, szakmai képzések szervezése, valamint az építési szabályozások alakítása. Ezen kívül kutatásokat végeznek, előmozdítják az innovációt és segítik a zöld finanszírozási lehetőségek elérhetőségét az építőiparban.

Magyarországon ezt a szerepet a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) tölti be, amelyet 2009-benalapítottak. A közhasznú, non-profit szervezet célja a fenntartható építési gyakorlatok népszerűsítése és a zöld minősítési rendszerek elterjesztése hazánkban. Magyarországon több nemzetközi zöld épületminősítések is elérhető, köztük a BREEAM, LEED, DGNB és WELL, amelyek egyre nagyobb szerepet kapnak az új építési és felújítási projektekben.

Mit jelent a zöld épületminősítés?

A zöld épületminősítési rendszerek olyan független értékelési rendszerek, amelyek az épületeket környezeti teljesítményük, energiahatékonyságuk és fenntarthatósági gyakorlataik alapján vizsgálják és minősítik. Ezek a minősítések biztosítják, hogy az épületek megfeleljenek az erőforrás-hatékonyság, a beltéri levegőminőség, a szénlábnyom és az általános környezeti hatás szempontjából meghatározott kritériumoknak, a tervezéstől az építésen át az üzemeltetésig.

A zöld épületminősítések szorosan kapcsolódnak az Európai Unió fenntarthatósági és klímapolitikai céljaihoz, különösen az épületek energiahatékonyságának javítása és szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése terén.

• Az Európai Zöld Megállapodás, az Energiahatékonysági Irányelv (EED) és az Épületenergetikai Irányelv (EPBD) előírják, hogy minden új épület 2030-tól Zero-Emission Building (ZEB) legyen, vagyis rendkívül energiahatékony és fosszilis tüzelőanyagoktól mentes.
• Az EU Taxonómia, a Körforgásos Gazdasági Cselekvési Terv és a Renovation Wave Stratégia támogatják a fenntartható beruházásokat, az építési hulladék csökkentését és az épületfelújítások felgyorsítását.

Miért fontosak a zöld épületminősítések?

Az urbanizáció növekedése világszerte egyre nagyobb kihívásokat jelent a városok számára, mivel a gyors népességnövekedés növeli az energiafogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást és az erőforrás-felhasználást. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének 68%-a városi területeken él majd, ami jelentős hatással lesz az épített környezet fenntarthatóságára.

A városok felelősek a globális energiafogyasztás 75%-áért és a CO₂-kibocsátás 70%-áért, ezért elengedhetetlen, hogy az új és meglévő épületek energiahatékony és fenntartható megoldásokkal működjenek. A zöld épületminősítések (pl. LEED, BREEAM, DGNB) elősegítik ezt a folyamatot azáltal, hogy világos irányelveket adnak az energiafelhasználás csökkentésére, a megújuló energiaforrások integrálására és a fenntartható építőanyagok használatára.

A zöld épületek és minősítési rendszerek nemcsak az energiahatékonyságot javítják, hanem hozzájárulnak a városi hősziget-hatás mérsékléséhez is olyan megoldások révén, mint a zöldtetők, a természetes szellőzés és a passzív hűtési rendszerek. Ezek az innovációk nemcsak csökkentik az épületek környezeti terhelését, hanem hosszú távon élhetőbb, egészségesebb és fenntarthatóbb városi környezetet teremtenek.

A globális zöld épületek piaca 2023-ban 482,68 milliárd EUR értéket képviselt, és várhatóan 2034-re eléri az 1 284,24 milliárd EUR-t, 9,3%-os éves növekedési ütemmel (Precedence Research, 2024). Európa a piac 39%-át adta 2023-ban, 188,30 milliárd EUR értékben, és 2033-ra ez az összeg várhatóan 500,67 milliárd EUR-ra nő, éves szinten 10%-os növekedéssel.

A minősített épületek kiemelkedő befektetési lehetőséget jelentenek a fenntartható ingatlanpiacon, mivel egyre több szabályozás és pénzügyi ösztönző támogatja ezek elterjedését.

A legfontosabb zöld minősítési rendszerek

A zöld épületminősítési rendszerek olyan strukturált keretrendszert biztosítanak, amely segíti az épületek fenntarthatóságának, energiahatékonyságának és környezeti hatásának értékelését és javítását. Bár a LEED, BREEAM, DGNB és HQE közös célja az épületek teljesítményének javítása, mindegyik rendszer egyedi értékelési kritériumokat, módszertanokat és regionális alkalmazkodási elveket alkalmaz a klímaváltozás kihívásainak, az erőforrás-hatékonyságnak és a lakók jólétének kezelésére.

1. BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method)

• Az 1990-ben az Egyesült Királyságban a Building Research Establishment (BRE) által létrehozott BREEAM az egyik legszélesebb körben alkalmazott fenntarthatósági értékelési módszer városfejlesztési projektek, infrastruktúra és épületek számára.
• Az értékelés során figyelembe veszi az energiahatékonyságot, vízfelhasználást, egészséget és jólétet, szennyezést, közlekedést, anyagokat, hulladékgazdálkodást és ökológiát. Több mint 540,000 minősített épülettel 89 országban, a BREEAM különösen Európában erős, és széles körben alkalmazzák várostervezési és nagy léptékű fejlesztési projektekben.

2. LEED (Leadership in Energy and Environmental Design)

• Az 1998-ban az U.S. Green Building Council (USGBC) által kifejlesztett LEED a világ legismertebb zöld épületminősítési rendszere.
• Az épületek értékelése olyan szempontok alapján történik, mint fenntartható telekhasználat, vízhatékonyság, energia és légkör, anyagok és erőforrások, beltéri környezeti minőség és innováció.
• Több mint 100,000 minősített projekt található 180+ országban, különösen erős jelenléttel Észak-Amerikában, a Közel-Keleten és Ázsiában.

3. DGNB (Deutsche Gesellschaft für Nachhaltiges Bauen)

• A Német Fenntartható Építésügyi Tanács (DGNB) által 2007-ben létrehozott tanúsítvány az élettartam-alapú fenntarthatóságra és átfogó épületértékelésre összpontosít.
• Az épületeket környezeti, gazdasági és társadalmi tényezők, valamint technikai minőség, folyamatminőség és helyszíni adottságok alapján értékeli.
• Több mint 8,000 minősített projekttel, elsősorban Németországban és Európában, a DGNB kiemelkedik szigorú életciklus-elemzésével és energiahatékonysági megközelítésével.

4. HQE (Haute Qualité Environnementale)

• Az AFNOR (French Association for High Environmental Quality) által 1996-ban létrehozott HQE minősítési rendszer az épületek környezeti teljesítményére és a felhasználók jólétére helyezi a hangsúlyt.
• Az értékelési szempontok közé tartozik az energiahatékonyság, környezeti hatás, egészség és komfort, valamint fenntartható menedzsment.
• A HQE széles körben elterjedt Franciaországban és a francia nyelvterületeken, több mint 200,000 minősített projekttel.

Melyik minősítési rendszer a legjobb?

Ha egy nemzetközileg elismert, széles körben alkalmazott szabványt keresünk, akkor a LEED és BREEAM a legjobb választás. Ezek a rendszerek átfogó fenntarthatósági értékelést nyújtanak, és számos épülettípusra és régióra alkalmazhatók.

Ha a cél a teljes életciklus elemzése, a DGNB nyújtja a legátfogóbb és legmélyrehatóbb minősítési rendszert. Figyelembe veszi a gazdasági, környezeti és társadalmi tényezőket, biztosítva az épületek hosszú távú fenntarthatóságát és költséghatékonyságát.

Ha egy projekt Franciaországban vagy francia nyelvterületen valósul meg, akkor az HQE a legrelevánsabb tanúsítvány. Ez a rendszer helyi szabályozásokhoz igazodik, és széles körben alkalmazzák kereskedelmi és lakóépületek esetében.

Ha az elsődleges szempont az egészség, a komfort és a beltéri levegő minősége, akkor az HQE és DGNB nyújtja a legátfogóbb értékelést. Ezek a rendszerek különösen nagy hangsúlyt fektetnek a lakók közérzetére, a hőkomfort biztosítására, a természetes szellőzésre és a beltéri környezet minőségére.

Minden minősítési rendszer saját erősségekkel rendelkezik, így a legjobb választás az adott földrajzi elhelyezkedéstől, projekt típusától és fenntarthatósági céloktól függ.

Kihívások

A zöld minősítés megszerzése kihívásokkal járhat, például magasabb kezdeti költségekkel, mivel a folyamat regisztrációs díjakat, tanácsadói szolgáltatásokat és független ellenőrzéseket igényel, bár ezek hosszú távon megtérülhetnek.

Egyes rendszerek csak az építéskori állapotot értékelik, így érdemes olyan minősítést választani, amely az üzemeltetés során is figyelemmel kíséri az energiahatékonyságot (pl. WELL, BREEAM In-Use).

Emellett fennáll a "pontvadászat" veszélye, amikor a projektek felesleges beruházásokat tesznek a maximális pontszám elérése érdekében, ezért érdemes mérlegelni, hogy a tanúsítvány valóban hozzáadott értéket jelent-e az adott épület számára.

Miért érdemes zöld minősítést szerezni az épületére?

Miért érdemes zöld minősítést szerezni az épületére?

1. Hiteles zöld elköteleződés

• A minősítések biztosítják, hogy az Ön projektje nemcsak fenntartható, hanem hivatalosan is igazoltan zöld. Ez kiemeli az Ön épületét a piacon, és versenyelőnyt jelenthet.

2. Adókedvezmények és támogatások

• Magyarországon és az EU-ban is elérhetők támogatások és kedvező hitellehetőségek az energiahatékony épületek számára.
• Egyes esetekben ingatlanadó- vagy építményadó-kedvezmény is igényelhető.
• Az MNB Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programja keretében a hitelintézetek kedvezményes feltételekkel nyújthatnak hiteleket energiahatékony lakóépületek építésére, vásárlására vagy korszerűsítésére. (MNB, 2023)

3. Magasabb ingatlanérték és gyorsabb értékesítés

• A World Green Building Council kutatásai szerint a zöld épületek 5–30%-kal magasabb áron kelnek el, és a bérleti díjaik akár 17,3%-kal is magasabbak lehetnek.
• A fenntartható épületek gyorsabban értékesíthetők, hiszen a vállalkozások és magánszemélyek egyre inkább keresik az energiahatékony és környezetbarát megoldásokat.

4. Harmadik fél általi ellenőrzés és átláthatóság

• A minősítési folyamat során az épület terveit és kivitelezését független szakértők ellenőrzik, így garantált, hogy az megfelel a fenntarthatósági elveknek.
• Ez a szakmai hitelesség bizalmat ébreszt a vásárlók és bérlők körében.

5. Objektív, mérhető eredmények

• A minősítési folyamat során az épület energiafogyasztásáról, vízfelhasználásáról és anyaghasználatáról pontos adatokat kell szolgáltatni, így biztosítva a fenntarthatósági normák betartását.
• Ez nemcsak a minősítés megszerzéséhez szükséges, hanem üzemeltetési költségmegtakarítást is eredményezhet.

Hogyan segíthet Önnek az Equinox?

Az Equinox szakértői támogatást nyújt a zöld épületminősítési folyamat során, biztosítva, hogy projektje megfeleljen a legmagasabb fenntarthatósági követelményeknek, miközben maximalizálja a költséghatékonyságot és a hosszú távú értéket.

1. Minősítési stratégia és megvalósíthatósági elemzés

• Elemezzük projektje céljait, költségvetését és fenntarthatósági prioritásait, majd ajánljuk a legmegfelelőbb minősítési rendszert (pl. LEED, BREEAM, DGNB, HQE).

1. Jogszabályi megfelelés és pénzügyi előnyök

• Segítünk eligazodni a helyi és EU-szabályozások között, biztosítva az adókedvezmények, zöld finanszírozási lehetőségek és fenntarthatósági támogatások elérhetőségét.

1. Műszaki támogatás és dokumentáció

• Kezeljük az energiamodellezést, az anyagválasztást és a környezeti teljesítmény nyomon követését, biztosítva a minősítési követelmények teljesítését.

1. Optimalizálás és költséghatékonyság

• Felesleges kiadások elkerülésével és a legnagyobb hatású fenntarthatósági intézkedésekre összpontosítva segítünk ügyfeleinknek magas minősítési pontszámokat elérni túlköltekezés nélkül.

1. Harmadik féllel való együttműködés és audit támogatás

• Kapcsolatot tartunk a minősítő szervezetekkel, auditorokkal és fenntarthatósági tanácsadókkal, egyszerűsítve a teljes folyamatot.

1. Utókövetés és újraminősítés

• Az üzemeltetésre fókuszáló minősítések (pl. BREEAM In-Use, WELL) esetében támogatjuk az állandó teljesítménykövetést és az újraminősítést.

Hivatkozott és további irodalom

Irányelvek

• Európai Zöld Megállapodás (A European Green Deal). Európai Bizottság (2019).
• Új körforgásos gazdasági cselekvési terv egy tisztább és versenyképesebb Európáért (A New Circular Economy Action Plan for a Cleaner and More Competitive Europe). Európai Bizottság (2020).
• Felújítási hullám Európában – Épületeink zöldítése, munkahelyteremtés, életminőség javítása (A Renovation Wave for Europe – Greening Our Buildings, Creating Jobs, Improving Lives). Európai Bizottság (2020).
• (EU) 2020/852 rendelet a fenntartható beruházások elősegítését célzó keretrendszer létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (Regulation (EU) 2020/852 on the Establishment of a Framework to Facilitate Sustainable Investment, and Amending Regulation (EU) 2019/2088). Európai Parlament és Tanács (2020).
• (EU) 2018/2002 irányelv a 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv módosításáról (Directive (EU) 2018/2002 Amending Directive 2012/27/EU on Energy Efficiency). Európai Parlament és Tanács (2018).
• (EU) 2018/844 irányelv a 2010/31/EU épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv és a 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv módosításáról (Directive (EU) 2018/844 Amending Directive 2010/31/EU on the Energy Performance of Buildings and Directive 2012/27/EU on Energy Efficiency). Európai Parlament és Tanács (2018).

Könyvek

• Kibert, C. J. (2016). Fenntartható építés: Zöld épület tervezés és kivitelezés (4. kiadás). Wiley.

Cikkek

• Carlucci, S., Pagliano, L., & Pietrobon, M. (2013). 85 zöld épület elemzése a GreenBuildingplus projekt keretében: Alap az energiahatékony beruházások támogatásához. Advanced Materials Research, 689, 49-53.
• Magyar Nemzeti Bank (MNB). (2023). Tájékoztató lakáscélú zöld tőke kedvezmény.
• Precedence Research. (2024). Zöld épületek piaci mérete, részesedése, trendjei, növekedési elemzés 2024-2034.