Útmutató az ingatlanpiac dekarbonizációjához: hogy segít ebben a CRREM?

Dekarbonizációs célok az építőiparban

Az Európai Unió a Zöld Megállapodás és a Fit for 55 csomag révén elkötelezett a klímasemlegesség elérése mellett, célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Ennek részeként 2030-ig legalább 55%-kal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az építőipar és az ingatlanszektor kulcsszerepet játszik ebben, mivel az épületek felelnek az EU energiafogyasztásának 40%-áért és szén-dioxid-kibocsátásának 36%-áért.

A klímaváltozás nemcsak környezeti, hanem gazdasági és pénzügyi kockázatokat is jelent az ingatlanpiac számára. Azok a szereplők, akik időben alkalmazkodnak a fenntarthatósági elvárásokhoz és csökkentik karbonlábnyomukat, versenyelőnyt szerezhetnek, míg a változásokra nem reagáló épületek értékcsökkenéssel vagy piacképtelenséggel nézhetnek szembe.

Ebben nyújt segítséget a CRREM (Carbon Risk Real Estate Monitor), amely tudományosan megalapozott dekarbonizációs pályákat kínál. Az eszköz lehetővé teszi a befektetők és ingatlantulajdonosok számára, hogy mérjék és csökkentsék ingatlanjaik szén-dioxid-kibocsátását, összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel.

A CRREM részei

A Carbon Risk Real Estate Monitor (CRREM) projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjának keretében valósult meg, és 2018 februárjától 2021 januárjáig tartott. A projekt célja az volt, hogy segítse az ingatlanszektor szereplőit az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében és a dekarbonizációs célok elérésében.

A CRREM három fő területet ölel fel: pénzügyi, fizikai és emberi tényezőket.

1. Pénzügyi tényezők

• Az ingatlanok pénzügyi teljesítményének optimalizálása • Költségcsökkentési stratégiák (pl. bérleti díjak, üzemeltetési költségek) • Ingatlanok értékének növelése és befektetési megtérülés javítása • Finanszírozási lehetőségek és kockázatkezelés

2. Fizikai tényezők

• Az ingatlanok műszaki állapota és fenntarthatósága • Energiahatékonyság és környezeti hatások csökkentése • Karbantartás, felújítás és korszerűsítés • Az ingatlanok földrajzi elhelyezkedésének stratégiai jelentősége

3. Emberi tényezők

• A munkavállalói komfort és produktivitás javítása • Az épületek ergonómiai és funkcionalitási szempontjai • A vállalati kultúra és brand támogatása a megfelelő ingatlanstratégiával • Az ingatlanok használati módjának optimalizálása a munkavállalói igények alapján

CRREM eszközök

1. Kockázatértékelési eszköz:

• Ez egy Excel-alapú szoftver, amely lehetővé teszi az ingatlanok és portfóliók szén-dioxid-intenzitásának értékelését.
• Az eszköz segítségével a felhasználók összehasonlíthatják ingatlanjaik kibocsátását a CRREM által meghatározott dekarbonizációs pályákkal, és azonosíthatják azokat az ingatlanokat, amelyek a jövőben "elavulttá" válhatnak (ez a stranding risk).

2. Dekarbonizációs útmutatók:

• A CRREM kidolgozott regionális és ingatlantípus-specifikus dekarbonizációs pályákat, amelyek összhangban vannak a globális felmelegedés 1,5°C és 2°C közötti korlátozásának céljaival.
• Ezek az útmutatók segítenek a befektetőknek és tulajdonosoknak meghatározni, hogyan csökkenthetik szénlábnyomukat 2050-ig.

3. Referencia útmutatók és módszertani dokumentumok:

• A CRREM több kiegészítő útmutatót is biztosít, mint például a Kockázatértékelési Referencia Útmutató, a dekarbonizációs pályák kidolgozásának dokumentációja.

Stranding diagram

A stranding diagram azt mutatja be, hogyan változik egy épület szén-dioxid-kibocsátása az idő előrehaladtával, és hogy mikor válhat "elavulttá" a szigorodó klímacélok miatt.

• Fekete vonal: Az épület aktuális és jövőbeni szén-dioxid-kibocsátási intenzitását ábrázolja. Ez azt mutatja, hogy az épület egy négyzetméterre vetítve mennyi üvegházhatású gázt (GHG) bocsát ki évente.
• Zöld görbe: Az adott épülettípusra és országra meghatározott dekarbonizációs pálya. Ez az a határérték, amelyet az épület kibocsátásának nem szabad meghaladnia ahhoz, hogy megfeleljen a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek (1,5°C vagy 2°C globális felmelegedési cél).

Ha az épület kibocsátási intenzitása meghaladja a zöld görbét, "stranded" státuszba kerül. Ez azt jelenti, hogy karbonlábnyoma nagyobb lesz, mint amit a globális szén-dioxid-kibocsátási költségvetés épületszintre lebontva megengedne. Az ilyen ingatlanok értékcsökkenéssel és piaci hátrányokkal nézhetnek szembe.

Hogyan illeszkedik a CRREM az EU fenntarthatósági politikájába?

1. Az épületek energiahatékonyságának javítása

• Az EU az épületenergetikai irányelv (EPBD) reformjával kötelezővé tette a régi épületek fokozatos korszerűsítését és a szigorúbb energiahatékonysági szabványok bevezetését (EU 2024/1275).
• A CRREM eszköze segíti az ingatlanfejlesztőket és befektetőket abban, hogy meghatározzák, mikor válhat egy épület elavulttá az energiafelhasználása miatt, és milyen korszerűsítésekkel felelhet meg az új energiahatékonysági követelményeknek.

2. A karbonkockázatok kezelése és a pénzügyi fenntarthatóság

• Az EU fenntartható pénzügyi politikájának részeként az ESG (Environmental, Social, Governance) követelmények egyre nagyobb szerepet kapnak.
• Az ESG egy szélesebb, vállalati szintű fenntarthatósági szempontrendszer, míg az EU Taxonómia egy konkrét szabályozás, amely az ESG környezeti pilléréhez kapcsolódik.
• A Taxonómia rendelet szerint a zöld finanszírozás egyik alapfeltétele az, hogy egy ingatlan megfeleljen a szigorodó dekarbonizációs elvárásoknak.
• A CRREM segítségével a befektetők felmérhetik kockázataikat, és dönthetnek arról, hogy egy adott épület milyen fejlesztésekkel maradhat versenyképes.

3. A szén-dioxid-árak és a szabályozási környezet változása

• Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) kiterjed az ingatlanszektorra is, amelynek hatására a magas karbonkibocsátású ingatlanok fenntartása egyre költségesebb lesz.
• A CRREM előre jelzi, hogy az emelkedő szén-dioxid-árak hogyan befolyásolják a befektetések megtérülését, és segít meghatározni azokat a stratégiákat, amelyekkel a karbonkockázatok csökkenthetők.

A CRREM előnyei és korlátai

Az előnyök az eddigiek alapján egyértelműek. A CRREM megmutatja, hogy mely épületeknek van szükségük fejlesztésre, biztosítja az EU fenntarthatósági szabályainak betartását, és növeli az ingatlanok piaci értékét és versenyképességét.

Ugyanakkor a CRREM alkalmazásának vannak korlátai is.

1. A helyi piaci eltérések és szabályozási különbségek miatt az eszköz hatékonysága változhat, mivel egyes országok gyorsabban alkalmazkodnak a fenntarthatósági követelményekhez, míg mások lemaradásban vannak.

2. Technikai és adatigényes modellként használata erőforrásokat és szakértelmet igényel, így kisebb vagy kevésbé fejlett piacokon nehezebben alkalmazható.

3. Emellett a dekarbonizációs pályák előre meghatározott modellekre épülnek, amelyek nem mindig veszik figyelembe a gyorsan változó gazdasági feltételeket, az új technológiai megoldásokat vagy a piaci ingadozásokat.

Hogyan segíthet az Equinox szervezetüknek?

Az Equinox Iroda szakértői csapata segít a CRREM adatelemzési eszközének alkalmazásában, a karbonkockázatok csökkentésében és a szabályozási megfelelés biztosításában.

Ha Ön is szeretné optimalizálni ingatlanportfólióját és hosszú távon versenyképes maradni, az Equinox a legjobb partner a fenntarthatósági célok eléréséhez.

Az alábbi adatokat kérjük az első konzultációhoz, hogy pontosan meghatározhassuk az elemzés mélységét, időigényét és költségeit:

1. Ingatlan típusa és elhelyezkedése
2. Jelenlegi energiafogyasztási és kibocsátási adatok (részletesen lásd lejjebb: „Szükséges adatok részletes listája”)
3. Fejlesztési vagy korszerűsítési tervek
4. Befektetési vagy finanszírozási célok

Hivatkozott és további szakirodalom

Szakpolitikák

• EU 2024/1275 – Energy Performance of Buildings Directive: épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv
• EU Taxonómia – Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (Taxonomy Regulation)
• EU ETS – Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (Emissions Trading System Directive)
• ESG 2023. évi CVIII. törvény

Tudományos cikkek

• CRREM honlap: https://www.crrem.eu/publications/
• Spanner, M.M. Wein, J. (2020), "Carbon risk real estate monitor: making decarbonisation in the real estate sector measurable", Journal of European Real Estate Research, Vol. 13 No. 3, pp. 277-299.