Az épületek sokkal nagyobb hatással vannak a környezetünkre és a pénztárcánkra, mint elsőre gondolnánk: a globális energiafogyasztás mintegy 34%-a az épületállományhoz köthető. Ez a fűtésből, hűtésből, világításból és a gépészeti rendszerek működtetéséből származik – és akkor még nem beszéltünk az építőanyagok gyártásáról vagy a bontásról, amelyek tovább növelik az ágazat karbonlábnyomát.
Bár számos országban már javultak az energiahatékonysági mutatók, a lakó- és irodaépületek átlagos fogyasztása még mindig túl magas, a felújítások üteme pedig lassú. Ezért van szükség olyan új, korszerű szabályokra, amelyek valódi áttörést hoznak: kevesebb energiát felhasználó, alacsony kibocsátású, egészséges és megfizethető üzemeltetésű épületekre.
Klímasemlegesség
Az Európai Parlament szerint az épületállomány korszerűsítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy az EU elérje a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt.
A „climate neutrality” vagyis klímasemlegesség uniós meghatározása szerint ezt akkor érjük el, amikor az emberi tevékenység klímarendszerre gyakorolt hatása megszűnik: a kibocsátásokat minimálisra csökkentjük, a fennmaradó emissziókat pedig ellensúlyozzuk.
Ennek megfelelően az EU az elmúlt években több olyan stratégiát és irányelvet vezetett be, amelyek célja az energiafogyasztás csökkentése, a megújulók arányának növelése és az épületek teljes életciklusra vetített kibocsátásainak mérséklése.
Az EU épületekre vonatkozó klíma- és energiapolitikai keretrendszere
Az EU klímapolitikája az elmúlt években három nagy pillérre épült, amelyek közvetlenül érintik az építési szektort, és amelyeknek a végrehajtása Magyarországon is kötelező lesz. Ezek:
- Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal)
- Fit for 55 csomag
- Megújított EPBD (Energy Performance of Buildings Directive – 2024/1275)
Lássuk külön-külön, pontosan mit jelentenek az épületekre, és mikor lépnek életbe.
1. Európai Zöld Megállapodás – az átfogó célrendszer (2019–)
Az EU hosszú távú stratégiája, amely kimondja, hogy az Unió 2050-re klímasemleges gazdaságot hoz létre.
Mit jelent ez az épületekre?
- A Green Deal elsőként hozta be, hogy az épületállomány teljes energiafelhasználását és karbonkibocsátását drasztikusan csökkenteni kell.
- Ennek része a „Renovation Wave” program, amely felgyorsítja az energetikai felújításokat.
A cél: megduplázni az épületek felújítási rátáját (jelenleg kb. 1% → terv szerint 2% fölé).
Kötelező Magyarországon? → Igen, stratégiai irányként.
A Green Deal maga nem jogszabály, de az alatta megjelenő irányelvek és rendeletek (pl. EPBD) kötelezőek.
2. Fit for 55 csomag – konkrét szabályozások (2021–)
A Fit for 55 csomag célja, hogy az EU 2030-ra 55%-kal csökkentse az üvegházgáz-kibocsátást. Ez számos módosítást hozott az energiapolitikai és emissziós jogszabályokban.
Az épületekre vonatkozó legfontosabb elemek:
a) Megújuló energia arányának növelése (RED II/RED III)
- A tagállamoknak kötelező növelni a megújuló energia részarányát (42.5%), külön az épületekben is.
- Magyarországon ez kötelező átültetés alatt van, határideje 2030.
b) Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EED)
- Magyarországnak évente növelnie kell az energiamegtakarítást az épületszektorban.
- Ez kötelező, és már most hatályos.
c) EU ETS2 – Az Európai Unió Kibocsátáskereskedelmi Rendszere az épületek és közlekedés számára
- 2027-től (vagy 2028-tól) az épületek fűtésére használt fosszilis energiákra kibocsátási ár kerül → drágulnak a fosszilis fűtési rendszerek.
d) Fosszilis kazánok kivezetése
- A Fit for 55 csomag és az EPBD összhangban kimondja:
- 2025-től tilos olyan nemzeti támogatás, amely fosszilis kazánt telepít. → Ez Magyarországon is kötelezően alkalmazandó.
3. Az új EPBD (2024 -) – A LEGKONKRÉTABB, LEGFONTOSABB
Az EPBD (Energy Performance of Buildings Directive – 2024/1275) az a jogszabály, amely közvetlenül megszabja, milyen épületeket tervezhetünk és újíthatunk fel Magyarországon. 2024. április 24-én lépett hatályba → átültetési határidő: 2026. május 29.
Mit ír elő az épületekre?
a) 2030-tól minden új épületnek „zero-emission building”-nek kell lennie.
Ez azt jelenti:
- nagyon alacsony energiaigény
- fosszilis fűtés TILOS
- megújuló energia biztosítása kötelező.
Kikre kötelező és mikortól?
- Állami/középületek: 2028-tól
- Minden új épület: 2030-tól
→ Ez Magyarországon is jogszabály lesz.
b) 2027-től kötelező a teljes életciklusú karbon (WLC) számítása és riportálása
→ A tervezőknek LCA-t kell készíteniük új épületekre
→ Az országoknak (köztük Magyarországnak) nemzeti WLC-határértékeket kell bevezetniük
Ez óriási változás: első alkalommal kerül be a beépített karbon szabályozása a magyar építési jogba. Hatályosítás:
- 2027 → riportolás kötelező
- 2030 után → valós határértékek várhatók.
c) Minimum Energetikai Teljesítményszintek (MEPS) – a rossz épületekre.
Minden EU-tagállamnak kötelező lesz:
- energetikai minimumszinteket meghatározni
- különösen a legrosszabb épületekre („worst-performing buildings”)
- Magyarország ezt 2028–2030 között fogja bevezetni.
d) Erősebb energetikai tanúsítványok (EPC -Energy Performance Certificate) – új skálával
- Közös EU-s sablon
- Kötelező lesz feltüntetni a GWP (életciklus-karbon) értékét is
- Magyar átültetés: 2025–2026.
e) Napelem-kötelezettség új épületekre 2026 után minden tagállamnak biztosítania kell, hogy az új épületek:
- solar-ready legyenek (alkalmasak napelemre),
- bizonyos funkcióknál kötelezően PV-t telepítsenek.
Mitől válik egy épület valóban klímasemlegessé?
A klímasemleges épület definíciója akkor válik gyakorlati jelentőségűvé, amikor megértjük, mely kibocsátási forrásokat kell kezelni ahhoz, hogy egy épület életciklusa ténylegesen minimális klímahatással járjon.
Egy modern épület kibocsátásainak két fő összetevője van:
- az üzemeltetési karbon (fűtés, hűtés, világítás, szellőzés, melegvíz) és
- a beépített karbon (anyaggyártás, szállítás, építés, felújítás, bontás).
Ma már egyre több tanulmány jelzi, hogy a korszerű, jól szigetelt és megújulóval ellátott épületeknél az üzemeltetési kibocsátás csökkenése miatt a beépített karbon válik a teljes életciklus legnagyobb részévé.
Ezért a klímasemlegesség nem érhető el pusztán energiahatékony gépészettel: szükség van az anyagválasztás, a szerkezeti rendszer és az építési folyamatok radikális újragondolására is.
A klímasemlegesség irányába mutató épületek ezért három nagy pillérre épülnek:
- Extrém alacsony energiaigény – passzív tervezési eszközökkel (tájolás, árnyékolás, tömegformálás, hőszigetelés, légzárás), valamint hatékony gépészeti rendszerekkel.
- Dekarbonizált energiaellátás – a fosszilis rendszerek kivezetésével, hőszivattyúkkal, PV-vel, napelemes vagy zöld hálózati energiával.
- Alacsony beépített karbon – körforgásos anyaghasználattal, újrahasznosítható szerkezeti rendszerekkel, biogén anyagokkal és életciklus-elemzéssel (LCA).
A klímasemleges épület valójában egy gondolkodási keretrendszer: olyan tervezési és működési szemlélet, amely az első vonaltól kezdve arra törekszik, hogy az épület egész életciklusa alatt a lehető legkisebb éghajlati terhelést okozza.
És ez messze túlmutat az energiatakarékosságon: a klímasemleges épületek nemcsak kevesebbet fogyasztanak, hanem aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy:
- lassítsuk a globális felmelegedést,
- elkerüljük a szélsőséges időjárást,
- csökkentsük a társadalmi és egészségügyi kockázatokat,
- védjük a városi környezet élhetőségét,
- és biztonságosabb, gazdaságosabb épületállomány jöjjön létre.
A klímasemleges épület 10 kulcsmutatója
A klímasemlegesség nem egyetlen technológia vagy egy címke, hanem mérhető célértékek rendszere. Ezek a mutatók segítenek eldönteni, hogy egy épület valóban alacsony kibocsátású-e, vagy csak annak tűnik.
Az alábbi 10 kulcsmutató a legegyszerűbben fejezi ki, mitől lesz egy épület ténylegesen klímabarát és fenntartható.
1. Beépített karbon (Upfront Carbon: A1–A5)
Mértékegység: kg CO₂e/m²
Mit jelent?
Anyaggyártás + szállítás + építés kibocsátása.
Ajánlott tartományok (LETI, RIBA):
- Lakóépület: ≤ 300 kg CO₂e/m²
- Iroda / középület: ≤ 500 kg CO₂e/m²
- 2027 után: várhatóan országos határértékek (EPBD).
2. Teljes életciklusú karbon – WLC (A–C + D)
Mértékegység: kg CO₂e/m² (50 évre)
Mit jelent?
Az épület teljes működése és élettartama alatt kibocsátott összes szén-dioxid.
Célértékek:
- Lakó: ≤ 600–800 kg CO₂e/m² / 50 év
- Iroda: ≤ 900–1200 kg CO₂e/m² / 50 év
Mit tekintünk „nagyon jónak”? → 500 kg CO₂e/m² alatt (faépületeknél lehetséges).
3. Anyag- és körforgásossági mutatók
Mértékegység:
- Újrahasznosított tartalom: %
- Újrahasználhatóság / visszanyerhetőség: %
Általános irányérték:
- 30–50% újrahasznosított tartalom a nem szerkezeti anyagoknál
- ≥ 80% visszanyerhetőség moduláris rendszereknél
- Fa esetén: 50 év feletti újrafelhasználhatóság, negatív vagy alacsony upfront karbon.
4. Éves energiaigény – EUI (Energy Use Intensity)
Mértékegység: kWh/m²év
Mit jelent?
- Az épület teljes működési energiafogyasztása.
Ajánlott irányértékek:
- Lakóépület: ≤ 60 kWh/m²év
- Iroda: 60–85 kWh/m²év
- Passzívház → 15 kWh/m²év (fűtési energia)
5. Primerenergia-igény – EP
Mértékegység: kWh/m²év
A magyar tanúsításból ismert EP-érték.
Ajánlott irányérték:
- Új lakó/irodaépületnél ≤ 80–100 kWh/m²év
- ZEB épületeknél → nagyon alacsony (országonként eltérően határozzák meg).
6. Üzemeltetési karbon – operational carbon
Mértékegység: kg CO₂e/m²év
Mit jelent?
- A fűtés-hűtés, világítás, elektromos energia karbonintenzitása.
Irányérték (1,5 °C pálya):
- ≤ 2–5 kg CO₂e/m²év teljes működésre vetítve
- Fosszilis fűtésnél: 10–20 kg/m²év → nem klímasemleges pálya.
7. Elektrifikáció – hőszivattyú és fosszilismentes rendszerek aránya
Mértékegység: SPF (Seasonal Performance Factor) / SCOP (Seasonal Coefficient of Performance)
Mit jelent?
- A hőszivattyú szezonális hatékonysága.
Irányérték:
- SCOP ≥ 3,5–4,5 levegős rendszereknél
- SCOP ≥ 4,5–5,0 talajszondás rendszereknél
- 2028–2030 után → Fosszilis kazán nem engedélyezett az új épületekben.
8. Megújulók részaránya az éves energiafogyasztásban
Mértékegység: %
Mi a cél?
- Minél több saját zöld energia → alacsonyabb kibocsátás és rezsi.
Irányérték:
- ≥ 30–50% megújuló részarány jó
- ZEB esetén: > 70% (PV + hőszivattyú kombináció).
9. Légzárás & hőkomfort
Mértékegység:
- Légzárás: n₅₀ ≤ 1,0 1/h (új épületeknél)– blower door teszt
- Nyári túlmelegedés: ≤ 100 óra/év 26 °C felett (RIBA 2030 ajánlás)
- Komfort: PMV (Predicted Mean Vote): Egy −3-tól (+3-ig) terjedő skálán jelzi, hogy a bent tartózkodók átlagosan hogyan érzik a hőkomfortot.
- Komfort:PPD (Predicted Percentage of Dissatisfied): Azt mutatja meg, hogy a bent tartózkodók hány százaléka elégedetlen a hőkomforttal. Célérték: PPD ≤ 10% (a legelterjedtebb nemzetközi követelmény)
10. Reziliencia & klímaadaptációs mutatók
Mértékegység: nincs egységes → indikátor-alapú
Ide tartozik:
- Árvízkockázati index
- Hősziget-kitettség
- Hőhullámokra való felkészültség
- Energiafüggetlenség (pl. áramkimaradás esetén).
Mit tekintünk „jól teljesítő” épületnek?
- Árvízi zónán kívül vagy védett
- Legalább 24 óra passzív túlélőképesség extrém melegben (árnyékolás, tömeg, természetes szellőzés)
- Megújulók + tárolási lehetőség kombinálva.
